A magyar városok fejlesztése során egyre hangsúlyosabbá vált az a felismerés, hogy az eredményes városrehabilitáció nem érthető el egymástól elszigetelt projektek megvalósításával. A településfejlesztés akkor igazán hatékony, ha átfogó szemlélettel, több területet érintő összehangolt beavatkozások révén történik. Éppen ezért vált kulcsfontosságúvá a tervezési folyamatban az a módszertan, amely komplex megközelítéssel kezeli egy adott városi akcióterület átalakítását.
A Városfejlesztés Zrt. több mint két évtizede játszik meghatározó szerepet ezen tervezési módszertan hazai bevezetésében és elterjedésében. A társaság szakértői aktívan közreműködtek azokban a szakpolitikai dokumentumokban, amelyek később jogszabályi szinten is megalapozták az integrált szemléletű településfejlesztést Magyarországon. A 2007-es Városrehabilitációs Kézikönyv, valamint a 2009-es Városfejlesztési kézikönyv kidolgozása során a vállalat szakemberei dolgozták ki az akcióterületi tervezésre vonatkozó fejezeteket, amelyek azóta is iránymutatóként szolgálnak a hazai önkormányzatok számára.
Az akcióterületi tervezés lényege, hogy egy kijelölt településrészen belül összehangoltan határozzák meg a fizikai, gazdasági és társadalmi beavatkozásokat. Ez a megközelítés messze túlmutat egy egyszerű építési programon, mivel magában foglalja a közösségi igények felmérését, a városépítészeti célállapot meghatározását, valamint a finanszírozási források optimális felhasználásának megtervezését is.
A jól kidolgozott komplex városfejlesztési akcióterv révén az önkormányzatok lényegesen hatékonyabban tudják felhasználni a rendelkezésükre álló uniós és hazai forrásokat. Ez különösen fontos volt a 2014-2020 közötti fejlesztési időszakban az MVP és a TOP keretében elérhető támogatások esetében, de a módszertan túlmutat egy adott támogatási periódustól, és hosszú távú stratégiai szemléletet biztosít a városvezetés számára.
Az akcióterületi terv kidolgozása több szakaszból áll, amelyek között megtalálható a megalapozó vizsgálat, a városépítészeti koncepció, valamint az operatív fejlesztési és pénzügyi koncepció egyaránt. Ezek a munkarészek önállóan is elkészíthetők, így a tervezési folyamat rugalmasan igazodhat az önkormányzat aktuális igényeihez és lehetőségeihez.
A városépítészeti koncepció különösen akkor válik szükségessé, amikor a településrendezési terv csak tág kereteket határoz meg, és pontosabb meghatározásra van szükség a kívánt városképi és funkcionális célállapot tekintetében. Ez a tervfajta a beépítési paraméterek, a funkcionális eloszlás és a közterületek kialakításának részletes meghatározását tartalmazza.
Az operatív településfejlesztési koncepció a közszféra és magánszféra építési programjának összehangolását szolgálja. Ez a dokumentum mutatja meg, hogy milyen sorrendben és milyen módon valósulhatnak meg az egyes fejlesztések úgy, hogy azok összességében elérjék a kitűzött komplex fejlesztési célokat. A pénzügyi koncepció pedig megválaszolja azt a kérdést, hogy mindez milyen forrásokból, milyen ütemezésben és milyen pénzügyi konstrukciók alkalmazásával finanszírozható a legkedvezőbben az önkormányzat számára.
A módszertan előnye nemcsak a hatékonyabb forráslehívásban mutatkozik meg, hanem abban is, hogy az önkormányzat átlátható, szakmailag megalapozott döntési helyzetet teremt számára a városfejlesztés terén. A különböző szakágak szakértőinek bevonásával készülő terv biztosítja, hogy a fizikai környezet átalakítása összhangban legyen a társadalmi és gazdasági célkitűzésekkel, így valóban fenntartható és élhető városi környezet alakulhasson ki.